Az energiahatékonyság és a fenntarthatóság egyre nagyobb hangsúlyt kap az építőiparban. Azonban amikor szóba kerülnek a különböző építési megoldások vagy energiahatékony rendszerek, akkor nem biztos, hogy egyből világos, hogy mit is takarnak a különböző kifejezések.
A tudatos otthonépítés márpedig nem csupán az energiahatékonyságról szól, hanem arról is, hogy olyan környezetet teremtsünk, amely fenntartható, kényelmes és hosszú távon is gazdaságos.
Mit is takarnak a a passzívházak, és miben különböznek tőlük az energiatakarékos otthonok? Melyik megoldással lehet a leginkább fenntartható az otthonunk manapság? Legújabb bejegyzésünkben elmondjuk!
Passzívház: az energiatakarékosság csúcsa a házépítés során
A passzívházak napjainkban a legfenntarthatóbb és legenergiatakarékosabb megoldásként ismertek. Ezeket a házakat szigorú szabványok alapján tervezik, és nem csak kiváló hőszigetelés jellemzi őket, de légmentesen záródó szerkezet, valamint a hővisszanyerős szellőztető rendszer is.
A passzívházak évente maximum 15 kWh/m² fűtési energiaigénnyel rendelkeznek, ami töredéke egy hagyományos ház fogyasztásának. Ennek fényében a hőellátást főként a ház kiváló szigetelése, a napenergia passzív hasznosítása, a belső hőforrások és a szellőztetőrendszer biztosítja, nem pedig fűtési rendszer. Ha egy családi ház passzívház technológiával készül, akkor gyakorlatilag teljesen eltűnhetnek a fűtési és hűtési költségek. Azonban ez esetben fontos kiemelni, hogy természetesen a passzívház kezdeti költségei – tehát az építkezés költségei – magasabbak lehetnek, hiszen speciális anyagokat és technológiákat kíván meg a kivitelezés.
A passzívházak szigorú követelményeket támasztanak a tájolással kapcsolatban is. Ha a telek fekvése nem ideális (pl. kevés természetes fény éri), akkor nehezebb lehet a passzívház szabványainak megfelelni.
Noha a passzívház A+-os energetikai besorolással rendelkezik, ez nem jelenti azt, hogy a két fogalom egyenlő volna. A passzívházak és az A+ energetikai besorolású épületek energiafogyasztása ugyanis jelentősen eltér egymástól, különösen a fűtési energiaigény tekintetében.
Míg egy passzívház esetében a fűtési energiaigény legfeljebb 15 kWh/m² évente, addig egy A+ besorolású ház ennél többet fogyaszthat – akár 40-50 kWh/m²-t is -, attól függően, hogy milyen technológiákat és anyagokat alkalmaztak az építés során.
Energiatakarékos családi ház: közel nulla energiaigény
Az energiatakarékos házakra általában modern hőszigetelési technológiák, energiatakarékos nyílászárók, korszerű fűtési és hűtési rendszerek jellemzők.
Az energiatakarékos házak ugyan nem rendelkeznek olyan szigorú előírásokkal, mint a passzívházak, mégis nagyban hozzájárulnak az energiafelhasználás minimalizáláshoz és a rezsiköltségek csökkentéséhez. A kevesebb megkötés pedig egyben azt is jelenti, hogy rugalmasabb lehetőségek kínálkoznak a házépítés során, mivel nincs szükség a passzívházak szigorú szabványainak a betartására.
Magyarországon egyébként már minden újonnan épülő háznak energiatakarékosnak kell lennie, a 2022. július 1-jétől hatályos jogszabály szerint ugyanis új épületek csak akkor kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha teljesítik a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeket. Az előírás megköveteli, hogy az épületek legalább BB energetikai besorolással rendelkezzenek, amit energetikai tanúsítványnak kell igazolnia.
Az energiahatékonyság szintje azonban nagyban függ a tervezéstől és a kivitelezéstől, így érdemes profi generálkivitelezőt megbízni a ház felépítésével, aki pontosan tisztában van a jogszabályi előírásokkal, a legmodernebb építési technológiákkal és az energiahatékonyság terén megvalósítható innovatív rendszerekkel. Ezáltal biztos lehetsz benne, hogy nem csak a minimumot és a normáknak való megfelelést képes teljesíteni, hanem hanem segíthet abban is, hogy a lehető legtöbbet hozd ki a különböző megoldásokból.
Konklúzió
Akár passzívházat, akár energiatakarékos házat választunk, mindkettő megoldás jelentős megtakarítást eredményez a fenntartás terén a korábbi házépítési megoldásokhoz képest. A döntésnél azonban érdemes figyelembe venni:
a költségvetést: az „egyszerű” energiatakarékos családi ház általában olcsóbb megoldást kínál
az építési telek adottságait: nem minden esetben valósítható meg a passzívház az adott telken.
a kényelmi szempontokat: a passzívházak hőmérséklete szinte egész évben állandó, a korszerű szellőztetőrendszerek révén pedig mindig friss levegő áramlik a házba.
a saját igényeidet: az energiatakarékos házak esetén szabadabb kezet kaphatsz a tervezésnél, hiszen nem kötnek olyan szigorú szabályok, mint a passzívházaknál.
a fenntarthatósági szempontokat: ha a fenntarthatóság kiváltképp fontos számodra, és minden más csak másodlagos, akkor egyértelműen a passzívház lesz a jó választás.
