Bár az építkezés ma már egy jól szabályozott és kiforrott folyamat, a tervezési szakaszban elkövetett hibák később sok pénzbe, időbe vagy kompromisszumba kerülhetnek. Éppen ezért most összegyűjtöttük 5 gyakori hibát, amit az építtetők újra és újra elkövetnek az új építésű házak tervezése során, illetve elmondjuk, hogy te hogyan kerülheted el ezeket! Lássuk is!
1. A telek adottságainak figyelmen kívül hagyása
Gyakran előfordul, hogy a megvásárolt telket illetően „irreális” elvárásaink vannak, mert az elképzeléseink csak részlegesen vagy éppen túl drágán valósíthatók csak meg. Ha például mi 30%-os beépíthetőséggel számolunk, de később kiderül, hogy ez csak 20%, akkor akár a teljes terv mehet a kukába.
A legjobb tehát, ha már a telekvásárlás előtt konzultálunk egy szakemberrel, aki képes megfelelő felvilágosítást adni a beépíthetőségekkel, tájolással, terepadottságokkal és potenciális lehetőségekkel kapcsolatban. Az sem árt, ha mi magunk is részletesen megismerjük az adott telek helyi építési szabályzatát (HÉSZ) vagy az övezeti besorolásból fakadó korlátozásokat.
2. Túl bonyolult vagy éppen túl egyszerű családi ház alaprajz
A végletek sose jók, és nincs ez máshogy egy új ház építése során sem. Például egy túl egyszerű, 10×10-es „kockaház” később könnyen eredményezhet kényelmetlen elrendezést, így mondjuk a nappali és a konyha között elképzelhető, hogy nem lesz kielégítő a természetes fény. Érdemes ezért olyan tervezőt bevonni, aki amellett, hogy részletesen ismeri a kivitelezés menetét és költségvonzatait, képes praktikus tanácsokkal is ellátni minket.
3. Nem reális költségvetés
Sokan sajnos úgy vágnak bele az építkezésbe, hogy nincs pontos, tételes költségbecslésük, és csak reménykednek, hogy „majd kijön belőle”. Az anyagárak és a munkaerő díjak márpedig folyamatosan változnak, ráadásul egy-egy elrontott munka vagy elszámolt költség rengeteg kellemetlenséget vonhat maga után.
Ezt a generálkivitelezéssel elkerülhetjük, persze csak akkor, ha valóban részletes, átlátható és tételes ajánlat készül a teljes kivitelezési folyamatra – ahogyan például a Costell Építőnél is. Ha azonban úgy döntünk, hogy a saját nyakunkba vesszük az építkezés összeszervezését és megvalósítását, akkor legalább 10-15%-kis tartalékkerettel számoljunk rá az alapköltségre.
4. Nincs egységes koncepció a ház funkcióit illetően
„Itt ez legyen, ott meg az” – ha külön-külön döntünk a különböző szobák és helyiségek funkciójáról és gépészeti megoldásairól, de a ház „egésze” nem áll össze egy koherens koncepcióvá, akkor könnyen olyan otthon épülhet, ami a gyakorlatban kényelmetlen és nehezen élhető. Előfordulhat, hogy a szobák elrendezése, a fűtési rendszer, a tárolók, vagy éppen a nappali tájolása külön-külön jónak tűnnek, de együtt nem működnek harmonikusan.
Így már a tervezési szakaszban fontos, hogy figyelembe vegyük az élethelyzetünket, a hosszú távú terveinket, a mobilitást és a komfortigényt. Ilyen lehet például, amikor egy helyiséget, például az amerikai konyhás nappalit középre tervezzük, de később rájövünk arra, hogy kényelmetlen és „nem túl intim”, hogy minden háló onnan nyílik.
5. Az építkezés ütemezésének hiánya
„Majd lesz valahogy”. Vagy nem. Bár hisszük, hogy fő az optimizmus, azért nem árt, ha megteremtjük az optimizmusra legnagyobb eséllyel okot adó körülményeket. A kivitelezés megfelelő ütemezése és koordinálása elengedhetetlen ahhoz, hogy ne öregedjünk 10 évet a családi ház építése során.
Ez pedig ugyan már inkább a tervezési szakasz után „lép életbe”, érdemes már ekkor végiggondolni kit vagy kiket érdemes választani erre a felelősségteljes folyamatra. Egy olyan építkezésen ugyanis, ahol az alvállalkozók külön-külön dolgoznak, és nincs megfelelő koordináció és kommunikáció, könnyen adódhatnak kellemetlenségek vagy akár egy költséges visszabontás is előfordulhat.